2017. május 14., vasárnap

Szilánkok 2 - A rántott csirke

Az 50-es évek elején még voltak kedvenc ételeinkről, olyan álmaink amik ritkán teljesültek. Ilyen volt Irén életében például a rántott csirke. Sokkal többször vágyott rá, mint ahányszor sikerült az asztalra varázsolni. Lacival mikor összeházasodtak , bizony voltak kezdeti nehézségeik. Albérletben laktak, nem volt éléskamrájuk, akkor még hűtőszekrényük sem. Nem voltak edényeik, élelmiszerkészletük. Egyszóval semmijük sem volt. Amit vásároltak a kicsi szobájukban kellett tárolni. Persze szabadidejük sem volt, mindig igyekezni kellett. Viszont akkor még voltak élelmiszerjegyek szép számmal. Példának okáért húst csak jegyre lehetett vásárolni.

Irén kiment a piacra körülnézni, hogy mit tud főzni első ebédnek. Nem volt nagy választék. Második fogásnak kelkáposzta főzeléket tett az asztalra fasírozottal. Mikor Laci meglátta megrázkódott, egy kellemetlen „brrr” hang kíséretében. Irén sírva fakadt. Laci nem győzött magyarázkodni, hogy milyen kedvezőtlen tapasztalatai vannak a kelkáposztával kapcsolatban. Ezután háromszor evett Irén első főztjéből és azóta is szívesen eszi a kelkáposzta főzeléket.

Egy vasárnapi ebédnek csirke került az asztalra. Az aprólékból leves, finom metélttel, majd rántott csirke, burgonya körettel és fejes salátával. Minden remekül sikerült. Jó hangulatban falatoztak. Irén a férje tányérjára tett egy fél csirke mellett és egy combot, ő pedig megette a két darabnak szeletelt farhát részt. Este a déli maradékból vacsoráztak. Egy comb azonban maradt, Irén reggel munkába menet mondta Lacinak, hogy egye meg. De az bizony este is ott volt az asztalon. Irén ragaszkodott hozzá, hogy a férje fogyassza el. Laci viszont folyton azt hajtogatta, hogy ő ette meg az összes húst, míg neje csak a csontokat szopogatta. Nem tudtak egyezségre jutni. Másnap reggelre szép szőrős penész bundában ékeskedett a panír felett a rántott csirkecomb. Megszűnt az alkudozás, sajnos ki kellett dobni, ezt a finom falatot.

Ez ma már csak emlék, de Irén és Laci a legszebbek között emlegetik!

Kiss Lászlóné

Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése